tudni vagy nem tudni

                                                  

kezd kiújulni a depresszióm és kezdem elveszteni a kapcsolatot a körülöttem lévő világgal. kezd mindenből és mindenkiből elegem lenni.

nem tudom például meddig és hányszor érdemes megbocsájtani olyan bűnöket amikért korábban örökre megharagudtam volna. azt sem tudom, hogy lehet elviselni ha valaki a szemembe hazudik anélkül hogy ezt akárcsak elmondhatnám neki. azt sem tudom miért jó valakinek hazudni.

hát igen, még mindig a hazugság az ami leginkább ki tud hozni a sodromból. de türelmes vagyok. Viki mellett iszonyat sok türelmet tanultam, és mégis, most is a torkomban van a gyomrom.

most legszívesebben elmennék. nincs konkrét célom, csak el valamerre. emlékszem, egyszer még iskolás koromban megszöktem így. igazából nem volt miért - legalábbis most nem emlékszek rá, leginkább csak lelki dolgok. szóval nem csináltam semmi rosszat, nem hoztam haza rossz jegyeket, és mégis, fogtam magam és elmentem. talán azért mert nem foglalkoztak velem a szüleim, pedig ezt vártam tőlük.

talán most is ilyen van, talán csak sok a tudás a fejemben. pedig mindig azt mondtam hogy a tudás az fontos. de mégis, most olyasmit érzek hogy azért csak van olyan amit nem jó tudni.

tudni vagy nem tudni, ez itt a kérdés.