a pokol legjavára kerülök

                                                  

most már biztosan a pokolra kerülök. napok óta fejemben van hogy megírom ezt a bejegyzést, de sosem volt rá idő. szóval az van, hogy sokminden történik ami felborította a korábbi megszokott nyugis létemet. igazából egyet szeretnék kiemelni most, ez pedig a jáva.

hát a fene se gondolta volna hogy valaha java nyelven fogok fejleszteni bármit is. amikor először kapcsolatba kerültem vele - most már tudom hogy az a jre volt - akkor annyi maradt meg hogy ez egy bughalmaz és senki sem gondolhatja komolyan hogy ezen a nyelven lehet bármit is fejleszteni. vagyis de, csak észben kell tartani, hogy ezt nem szabad használni mert elfogy a memória, azt nem szabad használni mert elfogy a memória, és amazt nem szabad használni, mert elfogy a memória. mindezek mellé bekeveredett a null pointer exception, valami olyasmi hiba, ami igazából nem is kéne hogy létezzen szerintem. na mindegy.
ilyen előélettel kerültem mostani munkahelyemre is, ahol már a felvételi beszélgetésen kifejtettem ellenérzéseimet a nyelvvel kapcsolatban. aztán telt múlt az idő, és a zsiványok nem voltak restek átformálni :) amiért végülis köszönettel tartozom, mert a makacs búrámba nem egyszerű beletenni erőszakkal az információt, leginkább nekem is akarnom kell, és csak azt szoktam akarni amihez kedvem is van. lényeg az hogy az elmúlt hetekben eljutottam oda hogy egyrészt itthon is megnyitom az eclipse-t, másrészt tegnap reggel a metrón azon filóztam hogy hogyan lehetne egy adott problémát megoldani jávában.
félreértés ne essék, továbbra is utálom hogy szénné kell konfigurálni az agyamat ha akarok egyáltalán egy input mezőt kitenni, továbbá utálom azt is hogy egy kisebbfajta erőmű kell hogy ezt kiszolgálja. de be kell látnom, hogy az első elszenesedett konfig után basszus fél óra alatt csináltam egy "select from html into database" alkalmazást kompletten minden hibakezeléssel, tokkal vonóval. hát változnak az idők, elvesztettem a jávás szüzességem :D